Tavaly év végén nem a parlament fogadta el a költségvetés módosítását, hanem a kormány a háborúra hivatkozva megoldotta egy rendelettel. Az átszabásra többek között azért volt szükség, mert a nyár közepén elfogadott verzióban még annyira optimista volt a kormány, hogy 4,1 százalékos növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 377 forintos euro-árfolyammal számolt, valamint 5,2 százalékos inflációra tippelt.
A K-Monitor elemzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy rendeleti költségvetésben a korábbihoz képest is megugrott a Rogán Antal ellenőrzése alá vont titkosszolgálatoknak szánt pénz. Míg a nyári költségvetésben 116,9 milliárdot szántak nekik, a rendeletiben ez a szám 142,4 milliárdra nőtt. A nagy különbséget az adja, hogy
a titkos információgyűjtésért és a leplezett eszközök alkalmazásáért felelő Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a korábban tervezett 54,1 milliárd helyett 77,6 milliárdot kap.
A K-Monitor megemlítette azt is, hogy bár a kormány úgy tett, mintha váratlanul érné az Erasmus-pénzek befagyasztása, a költségvetésben már 6 milliárddal megemelték az Erasmus hazai társfinanszírozását is tartalmazó sort. Gulyás Gergely a kormányinfón 5 milliárdra becsülte a programok pótlásának költségvetési igényét.
2023-ban Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő.
Igaz, ezekből egyre nehezebb kihámozni, hogy pontosan mit is tervez a következő évre, és jó eséllyel fognak is még változni a tervek.
Válságálló szektor.
Erősíteni akarják a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét.
Közel két éve biztosan tudja a magyar kormány, hogy az EU-s intézmények nem hajlandók pénzelni a fideszes politikusoknak kiszervezett egyetemeket. Most, hogy ennek hatása átélhetővé vált, csodálkozva beszélnek a nem létező félreértésről.